2019-ben Magyarország rendezi az egyéni (egyéni és páros számok) asztalitenisz világbajnokságot. Sokunknak ez a sportrendezvény az, amiről jó előre tudjuk, hogy életre szóló, legnagyobb élményünk lesz. Az utolsó férfi egyéni aranyunkat 1975-ben nyerte Jónyer, Kalkuttában. Az utolsó csapat aranyunkat 1979-ben a Jónyer-Klampár-Gergely-Takács-Kreisz csapat hozta. No és az utolsó érem sem ma volt (Ezüst - 1981 Újvidék -Jónyer-Klampár-Gergely-Kreisz-Kriston). 2019-ben egyenesen csoda lenne, ha sikerülne akármilyen magyar VB-n érmet szerezni.
A mai "hiányhelyzeti" asztalitenisz ellenére Magyarország még mai is a második legeredményesebb ping-pong nemzet, ha a VB-n elért érmek számát tekintjük! Mindezért érdemes időnként felemlegetni azokat, akik megtanították a világnak ezt a sportot! Igaz, már elmúlt, de itt négy aranycsapat is volt, és a közel 30 "aranyos" mellé számtalan európa-bajnoki és egyéb világverseny helyezettje is felvehető lenne. A VB-re készülve világbajnoki aranyérmeseinket soroljuk.
Jacobival kezdődött. Jacobi Roland volt galaxisunk első asztalitenisz világbajnoka :) Az első asztalitenisz VB (1926) legelső férfi aranyérmese!
A stockholmi VB (1928) után már abba is hagyta az aktív versenyzést, később vállalt még szövetségi kapitányi tisztet. Teniszezőként is jelentős sportkarriert mondhat magáénak, válogatott volt, illetve a BBTE teniszszakosztályának elnöke. A második világháború egy részét bebörtönözve töltötte, egészsége ekkor romlott meg.
Mechlovits Zoltán 1926-ban Jacobi mögött már a második helyen végzett, csapatban nyert, 2 évre rá 37 éves korában lett egyéni világbajnok. Mechlovits szerepe nem csak az első aranycsapatban jelentős, személye nélkül a magyar asztalitenisz története bizonyosan máshogy formálódott volna. 1924-ben alapító tagja a MOATSZ-nak, az első magyar nyelvű asztalitenisz szabálykönyvet is ő jegyezte szerzőként. Szövetségi kapitány is volt, de Barna, Szabados, Mednyánszky és Sipos Anna is az edzőjének tekintette. Amikor Mechlovitsról emlékezünk, akkor lényegében a magyar asztalitenisz atyjáról beszélünk.
Mozgóképen itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8447
Kehrling Béla nélkül nincs meg első arany. Kehrling sportolói pályafutása inspiráló, a mai követelmények mellett pedig el sem tudjuk képzelni, hogy valaki ennyire sokoldalú sportolóvá válhat. 1909-ben érettségizett az óbudai Árpád Gimnáziumban. 1907-ben kezdett teniszezni, de mellette még tornász is volt. Gerelydobásban és súlylökésben is kiváló. 1910-1934 között pedig fociban, teniszben és a asztaliteniszben is egyszerre volt élsportoló. Válogatott focistaként a nagy Schlosserrel együtt is pályára léphetett. Fő sportja a tenisz volt, melyben 34 alkalommal volt magyar bajnok, e sportág örökös bajnoka, 20 éven keresztül legyőzhetetlen volt. Párosban a wimbledoni bronzig is eljutott. Mellette elindult atlétikai versenyeken, bobozott a Tátrában, és 'jéglabdázott' is.
A magyar asztalitenisz első csapat aranyát a "teniszező" Kehrling küzdötte ki. Kehrling nem képviselt akkora játékerőt, mint a világbajnok Jacobi vagy Mechlovits és Pécsi Dr., ezért ő a gyengébb csapatok ellen játszott. Ám a csapat-döntőre Jacobi, az édesapja halála miatt nem tudott kiállni, elutazott. "Puci" került a csapatba, aki 4:4-es állásnál megverte azt az osztrák játékost, aki addig senki! Kehrlinget nemzeti hősként ünnepelték. Fanatikus sportoló volt, szív-egészségügyi problémái ellenére sem hagyta abba. Unokáját a híres asztaliteniszezőnőt, Kisházi Beatrixot 2018-ban tüntették ki életműdíjjal.
Bővebben: http://www.online-teniszakademia.com/Kehrling_Bela.html
Pécsi Dániel Dr. 17 évesen, az első világháború előtt már magyar bajnok volt. Az asztaliteniszre kikapcsolódásként tekintett, rendre ez a sport segített neki újjászületni, hogy koncetnrálhasson orvosi munkájára. 1926-ban a MOATSZ alelnökeként jegyezte könyvét: 'Az asztali tennisz-játék (ping-pong)'
Mozgóképen itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8447
Mednyánszky Mária a női asztalitenisz világbajnoki címet hozta haza az első VB-ről (London-1926)! Amikor Jacobi Roland lett a galaxis első férfi világbajnoka, pont akkor avatták az első női bajnokot is.
Aztán még annyi érmet nyert, hogy már ő sem számolta! Pályafutása során 28 darab érmet szerzett a világbajnokságokon! Ezt a teljesítményt csak egyetlen női sportoló Angelica Rozeanu (1921-2006 - ROM/ISR) tudta felülmúlni. De az aranyak számát tekintve Mednyánszky minden idők legeredményesebb női asztaliteniszezője.
Sipos Anna volt az első, aki képes volt legyőzni Mednyánszky Máriát. Furán hangozhat, de a tizenegyszeres világbajnoknőt, aki 1935-ig dominálta a nemzetközi versenyeket, szerény és visszahúzódó emberként írják le. Sipos Anna tollszárosként kezdte, aztán váltott európai fogásra. Az akkori kritikusok szerint így még erőteljesebb ütésekre volt képes. 1939-ig sportolt, 1949-1950 között női szövetségi kapitány is volt.
Mozgóképen itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=8447; https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=525
Bellák László 17 évesen már VB második volt. A balkezes fiatalember játéka akrobatikus elemekben is bővelkedett. 1928-1938 között versenyzett magyar színekben a vikágbajnokságoon. 1938-tól Amerikában csinált karriert. Huszonháromszoros amerika bajnok. Barna Viktorral együtt világszerte népszerűsítették az asztaliteniszt. Bellák imádott szórakoztatni, egy-egy meccs is ráment olykor a "bohóckodásra", de ő ezt soha nem bánta. 1950-ben nyomdát alapított, és sikeres vállalkozóként is tevékenykedett, de egészen 80 éves koráig indult veterán versenyeken is.
1990-ben megírta visszaemlékezéseit, "Table Tennis: How A New Sport Was Born"-címmel.
Itt még elérhető: https://www.amazon.com/Table-Tennis-How-Sport-Born/dp/B0006F5FJA
Szabados Miklós Barna Viktorral párban gyakorlatilag verhetetlen volt. 1929-től kedvez egészen 1935-ig a Szabados-Barna páros hat aranyérmet nyert. Szabados a második legeredményesebb magyar asztaliteniszező, remek védekező, és különleges támadó volt. Specialitása a tenyeres oldalon végrehajtott fonák ütés volt.
1937-ben hagyta el Magyarországot Kelen Istvánnal együtt. Ma már felfoghatatlan, de magyarok tartottak a Távol-Keleten bemutatót. Persze Dél-Amerika és Ausztrália is szívesen fogadta őket. Kelen is, Szabados is Ausztráliában telepedett le. Szabados edzősködött, asztalitenisz klubot nyitott, de kiváló bridzs-játékos is volt, saját kártyaklubja is volt. "Levezetésként" egyéni ausztrál bajnok volt 1950-ben és 52-ben.
A következő videón 2:35--nál látható Szabados különleges tenyeres-fonákja: https://youtu.be/iCmXHKuJfOM
Kelen István, azaz Stephen Kelen az első budapesti VB-n, 1929-ben kezdte gyűjteni az aranyakat. Sipos Annával lettek vegyespáros bajnokok. Kelen sportújságíróként is népszerűsítette az asztaliteniszt. Barna, Szabados, Sipos, Mednyánszky párjaként és csapattagként is erősítette a magyarokat.
1937-ig sportolt, utána Szabadossal elindult egy Dél-Amerika, Távol-Kelet, Ausztrália bemutató túrára, majd 1939-ben le is telepedett Ausztráliában. Az asztaliteniszt nem folytatta, ismert író lett. Ausztrál önkéntesként elindult a második világháborúba, Új-Guineában, Észak-Borneón, de a háború után még Japánban is szolgált, 1946-ban Hiroshimában is járt. Stephen Kelen néven dokumentaristaként és novellák, regények szerzőjeként lett ismert. 1975-től 10 éven keresztül az Ausztrál PEN központ elnökeként dolgozott.
Boros István az 1933-as aranycsapat tagjaként szerzett aranyat. Barna barátja, ő biztatta Barnát a balesete utáni visszatérésre. Amikor 1939-től már Barna is, és a 22 VB érmet szerző osztrák Richard Bergmann is az Angolokat erősítette, számtalan angliai bemutatót tartottak hármasban. A 3B, a Barna-Bergmann-Boros trió mindenhol sikeres volt. "Gida" (eredeti neve Borgida - innen a becenév) mondta aztán Barna temetésén is az egyik búcsúbeszédet. Sportszeretetére, a hazai ping-pong szeretetére jellemző, hogy még a nyolcvanas években is anyagilag támogatta a magyar ifjúsági asztaliteniszt.
Glancz Sándor és barátai az asztalitenisz sportág megteremtői. Világszerte. Glancz 15, Bellák 13 évesen fogott először ütőt a kezébe, mert Bellák a szülinapjára ping-pong felszerelést kapott. Eleinte otthon ütötték a labdát. Barna a Wesselényi u. és Erzsébet körút sarkán működő Gambrinus pingpongterembe is lejárt egy kis zsebpénzért :)
Egészen elképesztő, ahogy a hetedik kerületi gyerekekből, Glanczból, Bellákból és Barnából a világ legjobbjai lettek. Mindenfele szívesen fogadták őket, bemutatókra jártak, megtanították világot erre a sportra. Barna esetében pl. úgy 6-8 óra napi edzés volt a recept, a technikát is maguk fejlesztették. Glancz Sándor, Barna és Bellák jóbarátja volt, azt mondják, mestere volt a távoli védekezésnek. Három csapat-aranyat (1928-1929-1933) és Barnával egy páros aranyat (1933) szerzett. Udvarias, művelt, sokoldalú játékosként írják le. 1937-ben Bellákkal együtt költözött Amerikába, élete végéig segítette barátját, számtalan előadást tartottak világszerte, együtt népszerűsítették az asztaliteniszt.
Barna Viktor minden idők legeredményesebb asztaliteniszezője. 1929-ben szerezte első világbajnoki aranyait, 1930-tól pedig Mechlovits mester irányításával igazi "csikócsapat" tagjaként -gyakorlatilag- számtalan érmet nyert. Az akkori idők magyar fölényére jellemző, hogy 1930-ban, 19 évesen nyerte második csapat-világbajnoki címét. A nagy Mechlovits 1929-ben még világbajnok, 1930-ban már szövetségi kapitány, ezt a csapatot küldtük Berlinbe: Bellák (19 éves), Szabados (18), Barna (19), Kelen (18), Dávid (16). Ez a második magyar aranycsapatunk.
Nehéz megbecsülni, "mit lett volna, ha...", de nem szerénytelenség, ha további 30-40 VB-érmet is hozzácsapunk az akkori magyar asztaliteniszezők teljesítményéhez. HA mindannyian a világháború előtti/alatti/utáni években is aktívak avagy itthon avagy életben maradtak volna...
Barna Viktor élete során 41 világbajnoki érmet gyűjtött, 1929-1954 között versenyzett VB-ken, 1935-be hagyta el az országot, autóbalesetben eltört karját ezüst kapcsokkal fogták össze. Miután felépült, megint tropára verte a világot. 1938-tól már Angliának gyártotta az érmeket (4 ezüst, 8 bronz). Miután ejtőernyősként harcolt a világháborúban, a Dunlop vezető munkatársa lett. Számos terméket neveztek el -az akkor már- angol sztárról, profin "lekereskedték" a magyar sportoló magyarított nevét. Edzette az angol válogatottat, világszerte népszerűsítette a sportágat. 1972-ben Limában is épp hivatalos úton járt, amikor szívrohamot kapott. 1993-ban az elsőként iktatták a sportág halhatatlanjai közé.
Számtalan videót találni Barnáról, érdemes ezt az anyagot is megnézni: https://youtu.be/VJbh9ZiAAlo?si=LbfwKjf8UgWHKU7X
Házi Tibor és felesége Gál Magda 1939-ben költözött Amerikába. Házi az aranycsapatok tagja volt (1933-34; 1935, 1938), legjobb egyéni eredménye az 1933-as és 1938-as bronz. Felesége Gál Magda, aki 20 ezüst és 8 bronzérmet nyert 1929-1936 között. Ha nem Sipos avagy Mednyánszky lett volna Gál Magda kortársa, számos további aranyat is begyűjthetett volna. Házi és Gál 1937-ben házasodtak össze, 1939-ben hagyták el az országot. Házi az amerikai asztalitenisz szövetség hallhatatlanja, Bellák és Glancz bemutatóinak rendszeres vendégei.
Gál Magda ezen a felvételen látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2163
Dávid Lajos az 1930-1934 között volt az aranycsapat tagja. Vidám, bohém ember volt, szeretett szórakozni. A harmincas években sok-sok jó játékosunk volt, így kevesebb lehetőséget kapott, de még így is 4 csapat-aranyban vállalt szerepet. Nem élte túl a háborút.
Földi Ernő (1918-1944) sem élte túl a háborút. Földi az 1938-as VB-n helyettesítette Dávidot, aki épp beteg volt. Ezen a VB-n Barna és Bellák még magyar színekben indult, de Glancz, Szabados és Kelen már külföldön járt.
Földiről egyelőre nem találni felvételeket, ezért került ide klubjának, a Duna Sport Clubnak az ajándéka, melyet Barna Viktornak készítettek.
Soós Ferenc személye köti össze a második aranycsapatot az ötvenes évek harmadik aranycsapatával. Az első világbajnokságán, 1936-ban még csak 17 éves volt, de már bronzérmes egyéniben. Aztán a Barna-Bellák-Szabados aranycsapatban is játszott már, és egészen 1953-ig versenyzett. A háborút követően, a harmadik aranycsapatunknak is oszlopos tagja volt. Soós az egyedüli magyar versenyző, aki a háború után is Magyarországon folytatta.
Egy 1937-es felvételen: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2163
Farkas Gizella - Farkas Gizi - A háború utáni korosztály legendás asztaliteniszezőnője. 11 évesen kezdett pingpongozni, 15 éves korában már felnőtt versenyeket nyert. Férjei után Lantos (Lantos Mihály focista) és Gervai (Gervai Andor - vívó&asztaliteniszező) neveken is szerepelhet a nemzetközi és hazai eredménylistákban. Jókedvű, vidám, óriási tudással rendelkező örökös bajnok. Mivel ritkán veszített, a vereség letörte, állítólag ilyenkor napokig emésztette magát. 1961-es visszavonulása után külföldön élt.
Videón itt látható: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6393
Beregi Dóra (1915), későbbi -férjezett- nevén Dora Devenney. Magyar színekben egy ezüstöt szerzett (1938-páros), 1938-tól egészen 1950-ig versenyzett Angol színekben világbajnokságokon. Összesen 6 érmet szerzett, ebből ötöt Angliának. 1950-ben Ausztráliába települt, meg is nyerte az Adelaide Open-t, 1955-ben fejezte be élsportolói pályafutását.
Várkonyi László Soós Ferenchez hasonlóan két nagy asztalitenisz generációval is játszott. 1928-ban már Bellák és Glancz csapattársa a Nemzeti SC-ben, aztán a háborút követően az 1947-es VB-n játszik először csapattagként Soóssal, Kócziánnal, később pedig Sidóval. Az 1949-es aranycsapatunk vele teljes (Kóczián József, Sidó Ferenc, Soós Ferenc, Várkonyi László). Várkonyihoz köthető a Postás asztalitenisz létrehozása is. 1942-től 1960-ig a Postás asztaliteniszezője és labdarúgója is. AZ asztalitenisz szakosztály megalapítója. 1951-től 1955-ig szövetségi kapitány.
Sidó Ferenc a szlovákiai Vágpatta (Szlovákul Pata) szülötte, családja 1938-ban költözött Magyarországra. Sidó eleinte röplabdázot és focizott is, a negyvenes évektől pedig folymatosan tagja az asztaltenisz válogatottnak.
1961-es visszavonulását követően volt a válogatott vezetőedzője, 20 éven át vezette a Spartacust (1968-1988), de szerepet vállat az ITTF és az ETTU munkájában is. 1995-ben, Farkas Gizivel együtt választották be a sportág halhatatlanjai közé. Oszlopos tagja volt a harmadik aranycsapatunknak, avagy a Magyar Asztalitenisz harmadik nagy korszakának, 1949-1961 között 9 érmes férfi-csapatunkban is szerepelt (2 arany, 4 ezüst, 3 bronz).
Kóczián József és testvére, Kóczián Éva összesen 26 VB érmet "könyvelhettek". József 3 VB aranyat is nyert, csapatbna kettőt, párosban pedig egyet, Sidóval. Kóczián József 1956-ban hagyta el Magyarországot, Németországban játszott egy évet5, majd Svédországban telepedett le.
Videón: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=10756
Gyetvai Elemér emlékét Bátonyterenye máig ápolja, emléktábla és verseny is őrzi a nagy versenyző emlékét. Gyetvai volt az egyik első hazai játékos, aki szivacsütővel is játszott. Agresszív, erőszakos támadójátékot játszott, "ütőgépnek" is hívták. Visszavonulása után edzősködött, de a MOATSZ szakfelügyelőjeként is segítette a sportág fejlődését.
Szepesi Kálmán az aranycsapataink tagjaként is (1952), de Kóczián Évával vegyesárosban (1955) is aranyat nyert. Az 1952-es aranycsapat tagjai: Kóczián József, Sidó Ferenc, Szepesi Kálmán, Gyetvai Elemér, Várkonyi László. Szepesi fiatalkorában profi labdarúgónak készült, sérülés miatt tért át az asztaliteniszre. 1956-ban Svédországban telepedett le.
Kóczián Éva 14 évesen kezdett el asztaliteniszezni. Testvére, Kóczián József ekkormár VB érmes volt. Éva első VB-je 1953-ban volt, és egyből érmesként jött haza, a későbbi férjével, Földy Lászlóval szerzett bronzot. Nagyszerű, sokoldalú védőjátékosként ismerte el a vlág. Segítőkész, jókedvű, igazi társasági emberként jellemzik őt bajnokaink, Börzsei, Rózsás és Faházi is. Kóczián Éva idén májusban lesz 85 éves.
Videón: https://youtu.be/Bb65hM_Ic6s?t=414
Almási Ágnes (Simon Béláné) 1953-1957 között indult és szerzett magyar színekben vb érmeket. 1957-ben női páros aranyat nyert (Mossóczy Líviával), majd Hollandiába távozott. Később az NSZK színeiben is sikeresen szerepelt, egészen 1976-ig indult európa bajnokságokon, tízsszeres NSZK-bajnok, 2016-ban az ETTU halhatatlanjai közé választották. Simon Ágnes néven, Almási-Simon Ágnes néven is említik a sportstatisztikák.
Játéka (Eberhard Shoeler párjaként) itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=FvRjbZcfWek
Mossóczy Lívia (Bánhegyi Lászlóné Mossóczy Olívia) többszörös magyar bajnok, vilégbajnok. 1957-ben SImon Ágnessel páros világbajnok. 1961-től Angliában élt férjével Dr. Bánhegyi Lászlóval (kosárlabda-olimpkion, a magyar kung-fu bevezetője), 1969-ben Libanonban is edzősködött.
LETÖLTÉS