Nyár van, kevesebb a verseny, csapataink nyaralnak, ilyenkor hasznos, ha visszatekintünk. Úgy 80-90 éve nagy dolgok történtek, fontos a múltunk tisztelete, és egy kis inspiráció is mindig jól jöhet. Különösen jó visszaemlékezni akkor, ha kiemelkedő sportsikereket is fel lehet eleveníteni. A legnagyobb legendáink eredményeit, az első két aranycsapatunk körüli sportpolitikai közeget elemezve látni fogjuk, hogy rengeteg párhuzam fedezhető fel a mai környezettel. Leszámítva persze, hogy a jelen eredményessége már nem összehasonlítható.
Nem szeretnénk persze hosszan elemezni, bejegyzésünkkel egyetlen igazi államférfire fókuszálunk. A maiaknak a "központos" Klebelsberg "csak" a korszak meghatározó vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Mi e helyett inkább arra szeretnénk rámutatni, az sem nagyon vitatható, hogy Klebelsberg Kuno kora legkiemelkedőbb sportpolitikusa volt. Gróf thumburgi Klebelsberg Kuno tehát egyáltalán nem a kk.gov.hu miatt fontos nekünk, hanem azért, mert intézményeinkben, kormányzati döntéseinkben, eseményeinkben is mind-mind az ő elméletei és gyakorlati lépései köszönnek vissza. Klebelsberg nélkül nem lehetett volna évtizedeken át tipikus magyar sport a ping-pong, de számos egyéb hazai sportágunk sem ért volna a világ élvonalába. Mi az asztalitenisz eredmények tükrében ezt merjük kijelenteni: Ha nincs Klebelsberg Kunó, akkor ma bizonyosan nem lennénk a második legeredményesebb asztalitenisz-nemzet, márpedig ma már 226 ország közül kell a legjobbakat megmondani!
Fontos idézetek:
Klebelsberg általában röviden tömören képes volt megfogalmazni a vízióit. A mindennapi testnevelés gondolata, az ifjúság nevelése vagy éppen a nemzetközi sportesemények fontosságának hangsúlyozása ilyen témakörök voltak.
- „Így körülhordozzuk a testnevelési gondolat zászlóját az országban és belevonjuk munkánkba a tősgyökeres magyar életnek éppen ama gócpontjait, ahol a nemzeti érzés a legerősebben lüktet, s még inkább biztosíthatjuk a testnevelési gondolatnak a nemzeti gondolattal való összeszövődését…”
- A Nemzeti Sport hasábjain így fogalmazott: „A magyar ifjúság megszervezése, fegyelmezett egységes életre nevelése a leventemozgalom fő célja. S a sport jóformán csak azért kapcsolódott bele, mert a sport az a csodaszer, amivel minden ifjút erőszak és büntetés nélkül is meg lehet a mozgalom céljainak nyerni.”
- A világsajtó… tele van a nagy mérkőzésekről szóló sporthírekkel, amelyek már-már jobban lekötik a közfigyelmet, mint a parlamentek politikai vitatkozásai. Hatalmas világmozgalommal állunk szemben, a testnevelés kérdése a modern ember érdeklődésének előterében áll"
Párhuzamok a jogalkotásban - VKM (Vallás és Közoktatásügyi M.) >> Fontos törvények és rendeletek
A világos és pontos víziók mellett a Klebelsberg korszak rendeleti és törvényei megteremtették az alapot is ahhoz, hogy intézményesülhessen a sport, már 10 éves távon virágzó sportéletről lehessen beszámolni.
1921. évi LIII. tc
- Az iskolai testnevelés - minimális terve – feladatok, tantervek.
- Kötelező – aki kimarad, azt szankcionálták is
- Minden 12-23 év közötti fiatalnak kötelessége sportolni
- Testnevelési és Népgondozó Bizottságok (leventeparancsnokságok) és egyesületek létrehozásának helyi teendői, pl: gyakorláshoz szükséges területek kisajátítása, lőterek és más létesítmények kiépítése
- Minden, legalább 1000 főt foglalkoztató üzem és vállalatnak kötelessége alkalmazottai sporttér, fürdőhely és gyakorlótermi lehetőségeit is megteremteni.
VKM a 77.000/1925. sz. rendelete
- Testnevelési főiskola megteremtése
- Vidéki egyetemek sportköreinek fejlesztése
- Adókönnyítések a vállalati sportnak
1924. évi III. tc. alapján 33.000/1925. sz
- Sportágak feletti felügyeleti jog alapítása
- Levente és kisegyesületek támogatásának emelése
- Előkészületek: Nemzeti stadion, Hajós Alfréd Uszoda, Műjégpálya felújítás
- Forrásteremtés a hazánkban rendezendő EB-k és VB-k rendezéséhez
- A VKM – forrásokat ad tornatermek, sporttelepek, öltözők, zuhanyzók építéséhez
Fontosabb évszámok
Klebelsberg 1932-ben meghalt, tíz éves minisztersége idején mégis annyi minden történt, hogy felsorolni sem egyszerű:
1924
- Kultuszminiszterkén elérte, hogy az kormány visszaállítsa a Testnevelési Alapot, ezzel forrást teremtett a sportokra.
- Létrejött a kultuszminisztériumban az önálló testnevelési ügyosztály Tárczai Felicidesz Román vezetésével, „Testi nevelés” címen új költséghely nyílt a minisztérium költségvetésében. Azaz létrehozta az addig hiányzó állami sportirányítást.
- Megalakítják a Középiskolások Sportköreinek Országos Szövetségét (KISOSZ), iskolai versenysportrendszer született
1925
- 1925-ben Klebelsberg megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát. Ekkortól van a TF/TE birtokában a mai Győri úti ingatlan.
1926
- Klebelsberg bevezette a heti három testnevelésórát – nem ment könnyen, a tanári karok ellenállását nem volt egyszerű legyőzni.
- Pláne nehéz volt a leventeképzéssel mit kezdeni, az iskolák kötelesek voltak megszervezni, annak ellenére, hogy a foglalkozások a tanulók szabadidejében történtek. (a militáns felhangok mellet jelentős extra volt, mégis sokaknak és sokat számított ez a sportfoglalkozás is)
1928
- A Magyar Olimpiai Bizottságot az Országos Testnevelési tanács szakbizottságává teszi.
1929
- Elfogadták a Nemzeti Stadion építésére vonatkozó törvényt (nagy gazdasági világválság miatt elmaradt a tényleges építkezés)
- Megépült a Magyar Testnevelés háza, a Fradi B-tribün az akkori idők egyik legnagyobb befogadóképességű stadionjává tette
1930
- Országos testnevelési kongresszusok indulnak mindenfele. Szegeden volt az első.
- Elkezdődött a vidéki sporttelepek hálózatának alakítása
- Megépül a Hajós Alfréd Sportuszoda (finanszírozója: Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, Székesfőváros, Szent-Margit Gyógyfürdő Zrt)
- Beindul a "cégsport" (minden 1000 főnél több embert foglalkoztató üzemnek sporttelepet kell létrehoznia a dolgozók számára - 1921. évi LIII. tc.)
Sportesemények, melyek a klebelsbergi sportpolitika hatására „jöttek” Magyarországra
- 1926 és 1933: Vívó VB
- 1926: Úszó és Vizilabda EB
- 1928: Kerékpáros VB
- 1929 és 1931: Asztalitenisz VB
- 1930 és 1934: Amatőr ökölvívó EB
- 1930: A FiFA 19. kongresszusa
- 1934: Torna VB
- 1935 és 1939: Műkorcsolya VB
Kiemelt sporteseményünk: 1929 és 1931 - Asztalitenisz VB – eredmények – a második aranycsapat
1929 |
1931 |
ffi egyéni ezüst: Szabados Miklós ffi egyéni bronz: Mechlovits Zoltán |
ffi egyéni arany: Szabados Miklós ffi egyéni ezüst: Barna Viktor ffi egyéni bronz: Kovács Ferenc |
női egyéni arany: Mednyánszky Mária női egyéni bronz: Sipos Anna |
női egyéni arany: Mednyánszky Mária női egyéni bronz: Sipos Anna, Gál Magda |
ffi páros arany: Szabados Miklós – Barna Viktor ffi páros ezüst: Bellák László – Glancz Sándor ffi páros bronz: Réti István – Szegedi györgy |
ffi páros arany: Szabados Miklós – Barna Viktor ffi páros ezüst: Dávid Lajos – Kelen István |
női páros bronz: Gál Magda – Zádor Ilona női páros bronz: Mednyánszky Mária – Sipos Anna |
női páros arany: Mednyánszky Mária – Sipos Anna női páros ezüst: Gál Magda – Tiszai Lili |
vegyes páros arany: Kelen István – Sipos Anna vegyes páros ezüst: Bellák László – Gál Magda vegyes páros bronz: Mechlovits Zoltán – Mednyánszkí Mária |
vegyes páros arany: Szabados Miklós – Mednyánszky Mária vegyes páros arany: Barna Viktor – Sipos Anna vegyes páros bronz: Bellák László – Komáromi Márta vegyes páros bronz: Glancz Sándor – Ingerborg Carnatz (GER) |
Források:
- http://ofi.hu/tudastar/klebelsberg-kuno
- http://vmek.niif.hu/02100/02185/html/581.html
- http://www.huszadikszazad.hu/1931-februar/sport/teljes-magyar-siker-az-asztalitenisz-vilagbajnoksagon
- Képek: Szentgyörgyi Róbert: Magyar Asztalitenisz Világbajnokok