BLOG - hírek, érdekességek

Nyár van, kevesebb a verseny, csapataink nyaralnak, ilyenkor hasznos, ha visszatekintünk. Úgy 80-90 éve nagy dolgok történtek, fontos a múltunk tisztelete, és egy kis inspiráció is mindig jól jöhet. Különösen jó visszaemlékezni akkor, ha kiemelkedő sportsikereket is fel lehet eleveníteni. A legnagyobb legendáink eredményeit, az első két aranycsapatunk körüli sportpolitikai közeget elemezve látni fogjuk, hogy rengeteg párhuzam fedezhető fel a mai környezettel. Leszámítva persze, hogy a jelen eredményessége már nem összehasonlítható.

Nem szeretnénk persze hosszan elemezni, bejegyzésünkkel egyetlen igazi államférfire fókuszálunk. A maiaknak a "központos" Klebelsberg "csak" a korszak meghatározó vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Mi e helyett inkább arra szeretnénk rámutatni, az sem nagyon vitatható, hogy Klebelsberg Kuno kora legkiemelkedőbb sportpolitikusa volt. Gróf thumburgi Klebelsberg Kuno tehát egyáltalán nem a kk.gov.hu miatt fontos nekünk, hanem azért, mert intézményeinkben, kormányzati döntéseinkben, eseményeinkben is mind-mind az ő elméletei és gyakorlati lépései köszönnek vissza. Klebelsberg nélkül nem lehetett volna évtizedeken át tipikus magyar sport a ping-pong, de számos egyéb hazai sportágunk sem ért volna a világ élvonalába. Mi az asztalitenisz eredmények tükrében ezt merjük kijelenteni: Ha nincs Klebelsberg Kunó, akkor ma bizonyosan nem lennénk a második legeredményesebb asztalitenisz-nemzet, márpedig ma már 226 ország közül kell a legjobbakat megmondani!

Fontos idézetek:

Klebelsberg általában röviden tömören képes volt megfogalmazni a vízióit. A mindennapi testnevelés gondolata, az ifjúság nevelése vagy éppen a nemzetközi sportesemények fontosságának hangsúlyozása ilyen témakörök voltak.

•  „Így körülhordozzuk a testnevelési gondolat zászlóját az országban és belevonjuk munkánkba a tősgyökeres magyar életnek éppen ama gócpontjait, ahol a nemzeti érzés a legerősebben lüktet, s még inkább biztosíthatjuk a testnevelési gondolatnak a nemzeti gondolattal való összeszövődését…”
•  A Nemzeti Sport hasábjain így fogalmazott: „A magyar ifjúság megszervezése, fegyelmezett egységes életre nevelése a leventemozgalom fő célja. S a sport jóformán csak azért kapcsolódott bele, mert a sport az a csodaszer, amivel minden ifjút erőszak és büntetés nélkül is meg lehet a mozgalom céljainak nyerni.”
•  A világsajtó… tele van a nagy mérkőzésekről szóló sporthírekkel, amelyek már-már jobban lekötik a közfigyelmet, mint a parlamentek politikai vitatkozásai. Hatalmas világmozgalommal állunk szemben, a testnevelés kérdése a modern ember érdeklődésének előterében áll"

Párhuzamok a jogalkotásban - VKM (Vallás és Közoktatásügyi M.) >> Fontos törvények és rendeletek 

A világos és pontos víziók mellett a Klebelsberg korszak rendeleti és törvényei megteremtették az alapot is ahhoz, hogy intézményesülhessen a sport, már 10 éves távon virágzó sportéletről lehessen beszámolni.

1921. évi LIII. tc

• Az iskolai testnevelés - minimális terve – feladatok, tantervek.
• Kötelező – aki kimarad, azt szankcionálták is
• Minden 12-23 év közötti fiatalnak kötelessége sportolni
• Testnevelési és Népgondozó Bizottságok (leventeparancsnokságok) és egyesületek létrehozásának helyi teendői, pl: gyakorláshoz szükséges területek kisajátítása, lőterek és más létesítmények kiépítése
• Minden, legalább 1000 főt foglalkoztató üzem és vállalatnak kötelessége alkalmazottai sporttér, fürdőhely és gyakorlótermi lehetőségeit is megteremteni.

VKM a 77.000/1925. sz. rendelete

• Testnevelési főiskola megteremtése
• Vidéki egyetemek sportköreinek fejlesztése
• Adókönnyítések a vállalati sportnak

1924. évi III. tc. alapján 33.000/1925. sz

• Sportágak feletti felügyeleti jog alapítása
• Levente és kisegyesületek támogatásának emelése
• Előkészületek: Nemzeti stadion, Hajós Alfréd Uszoda, Műjégpálya felújítás
• Forrásteremtés a hazánkban rendezendő EB-k és VB-k rendezéséhez
• A VKM – forrásokat ad tornatermek, sporttelepek, öltözők, zuhanyzók építéséhez  

Fontosabb évszámok

Klebelsberg 1932-ben meghalt, tíz éves minisztersége idején mégis annyi minden történt, hogy felsorolni sem egyszerű:

1924

• Kultuszminiszterkén elérte, hogy az kormány visszaállítsa a Testnevelési Alapot, ezzel forrást teremtett a sportokra.
• Létrejött a kultuszminisztériumban az önálló testnevelési ügyosztály Tárczai Felicidesz Román vezetésével, „Testi nevelés” címen új költséghely nyílt a minisztérium költségvetésében. Azaz létrehozta az addig hiányzó állami sportirányítást.
• Megalakítják a Középiskolások Sportköreinek Országos Szövetségét (KISOSZ), iskolai versenysportrendszer született

1925

• 1925-ben Klebelsberg megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát. Ekkortól van a TF/TE birtokában a mai Győri úti ingatlan.

1926

• Klebelsberg bevezette a heti három testnevelésórát – nem ment könnyen, a tanári karok ellenállását nem volt egyszerű legyőzni.
• Pláne nehéz volt a leventeképzéssel mit kezdeni, az iskolák kötelesek voltak megszervezni, annak ellenére, hogy a foglalkozások a tanulók szabadidejében történtek. (a militáns felhangok mellet jelentős extra volt, mégis sokaknak és sokat számított ez a sportfoglalkozás is)

1928

• A Magyar Olimpiai Bizottságot az Országos Testnevelési tanács szakbizottságává teszi.

1929

• Elfogadták a Nemzeti Stadion építésére vonatkozó törvényt (nagy gazdasági világválság miatt elmaradt a tényleges építkezés)
• Megépült a Magyar Testnevelés háza, a Fradi B-tribün az akkori idők egyik legnagyobb befogadóképességű stadionjává tette

1930

• Országos testnevelési kongresszusok indulnak mindenfele. Szegeden volt az első.
• Elkezdődött a vidéki sporttelepek hálózatának alakítása
• Megépül a Hajós Alfréd Sportuszoda (finanszírozója: Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, Székesfőváros, Szent-Margit Gyógyfürdő Zrt)
• Beindul a "cégsport" (minden 1000 főnél több embert foglalkoztató üzemnek sporttelepet kell létrehoznia a dolgozók számára - 1921. évi LIII. tc.)

Sportesemények, melyek a klebelsbergi sportpolitika hatására „jöttek” Magyarországra 

• 1926 és 1933: Vívó VB
• 1926: Úszó és Vizilabda EB
• 1928: Kerékpáros VB
• 1929 és 1931: Asztalitenisz VB
• 1930 és 1934: Amatőr ökölvívó EB
• 1930: A FiFA 19. kongresszusa
• 1934: Torna VB
• 1935 és 1939: Műkorcsolya VB

Kiemelt sporteseményünk: 1929 és 1931 - Asztalitenisz VB – eredmények – a második aranycsapat 

Források:

• http://ofi.hu/tudastar/klebelsberg-kuno
• http://vmek.niif.hu/02100/02185/html/581.html
• http://www.huszadikszazad.hu/1931-februar/sport/teljes-magyar-siker-az-asztalitenisz-vilagbajnoksagon
• Képek: Szentgyörgyi Róbert: Magyar Asztalitenisz Világbajnokok